Elektronika B3-34

---

A Kalkulátor gyárban 1977-től gyártott Elektronika B3-21 típusú programozható számológép hiánypótló volt a maga nemében, de kezelésének nehézségei, az általa elvégezhető műveletek korlátozott száma, a programtár kis kapacitása igencsak beszűkítette alkalmazási lehetőségeit. Egyrészt a géppel szerzett tapasztalatok, másrészt a sikeres külföldi típusok (főleg a Hewlett-Packard és Texas Instruments gyártmányok) tanulmányozása alapján már ekkor megindult a fejlettebb típus megalkotása. Az Elektronika B3-34 típus 1980-ban jelent meg a szovjet piacon, és igen hamar népszerű lett, köszönhetően a valóban remek tulajdonságainak: az előd B3-21 kétszintű veremtárát, a külön kezelt forgatható regisztercsoportot elhagyták, és helyette a szokásossá vált négyszintű, forgatható veremtárat képezték ki. Emellett 14 címezhető memóriaregiszterrel, 95 lépéses programtárral rendelkezett, újdonságként pedig négy cikluskezelő utasítással, valamint indirekt címzési lehetőséggel is ellátták. Kezelését nagyban megkönnyítette az átgondolt, egyetlen váltóbillentyűvel rendelkező billentyűzete, és a közvetlenül megadható címek használata. A típust 1985-ig gyártották, ekkor méretben kisebb, de hasonló tudású utódai váltották fel (MK-54, majd később az MK-61).

A gép használata

Az Elektronika B3-34-es gép 8+2 számjegyes számokkal dolgozik, mindennemű védődigit nélkül. A billentyűk fölé írt, barna (néha narancssárga) funkciókat az F váltóbillentyűvel érhetjük el. A normálalakos számbevitel esetén a kitevőt a БП billentyű lenyomása után tudjuk bevinni.

A veremtár

A gép szervezése fordított lengyel logika szerinti, azaz minden műveletet az operandus(ok) bevitele után kell előírni. A hagyományos értelemben vett veremtár ennél a gépnél már a szokásos négy szintű: az X, Y, Z és T regiszterekből áll. A beírás és regiszterek feljebb léptetése (az X regiszter Y-ba, az Y előző értéke Z-be, a Z előző értéke pedig T-be) itt is az ENTER (↑) gombbal történik. Ez a léptetés automatikusan megtörténik a memóriából való előhíváskor is, így itt nem szükséges az ↑ billentyű használata. A kétváltozós műveletek elvégzése után az eredmény az X regiszterben képződik, a többi regiszter egy szinttel lejjebb kerül (az ENTER művelet fordítottja játszódik le), de a T regiszter tartalma konstansként megmarad, így lehetőség van konstanssal történő műveletvégzésre.

Az X és Y regiszter tartalmát az x↔y billentyűvel cserélhetjük fel. Az F ROLL (kör alakú nyíl, a , billentyű másodlagos funkciója) a veremtárat körbeforgatja úgy, hogy az X regiszter kerül a T helyére, az Y az X, a Z az Y, a T pedig a Z helyére. Példa: 1 ↑ 2 ↑ 3 ↑ 4 x↔y F ROLL lenyomására az X regiszterben 4, az Y regiszterben 2, a Z regiszterben 1, míg a T regiszterben 3 lesz.

Memóriaregiszterek

A gép a fenti veremregisztereken felül 14 regiszterrel rendelkezik, az első tíz (0-9) a megfelelő számbillentyűvel, az utolsó négy pedig az alsó sorban lévő ,, /-/, ВП és Сx billentyűkkel címezhető a következő módon: a П billentyű után a megfelelő címbillentyűt lenyomva az X regiszter tartalma eltárolódik a megfelelő memóriaregiszterbe, az ИП billentyű után a címbillentyűt lenyomva pedig a memóriaregiszter tartalma az X regiszterbe kerül, a verem feljebb léptetésével egyidőben.

Memóriából való kiolvasás után , ha a kiolvasott számot fel szeretnénk használni kétváltozós műveletekhez, nem kell az ↑ billentyűt használni.

Utolsó X regiszter

Az X regiszter korábbi tartalma minden művelet után megőrzésre kerül az X1 jelű regiszterben, így téves billentyűzés esetén az mindig visszaálíltható az F Вx billenyűk lenyomásával.

Műveletek elvégzése

A trigonometrikus függvények által használt szögmértékegységet a jobb oldali tolókapcsolóval tudjuk beállítani. Bal oldali állásában (Р) radiánban, jobb oldali állásában (Г) pedig fokokban számol a gép.

A kétváltozós műveleteket közül az alapműveletek végzése az RPN-gépeknél megszokott módon történik, tehát az első bevitelt az ↑ billentyűvel kell lezárni, minden továbbit pedig a szükséges művelet billentyűjével. A műveleti billentyűk után megkezdett új bevitel automatikusan elvégzi az ↑ billentyű funkcióját.

A hatványozás a szokottól eltérően végződik el, előbb a kitevőt, majd az alapot kell beléptetni a veremtárba (pl. 2³-hoz 3 ↑ 2 x^y billentyűzés szükséges).

A túlcsordulást az ERROR felirat jelzi, mely a Сx gombbal törölhető.

A gép programozása

Programírási üzemmódba az F ПРГ billentyűkkel jutunk. A kijelző jobb oldalán látható kétjegyű szám a programmutató. A programtár 95 lépést tud tárolni, ezek 00-tól 94-ig vannak számozva. A kijelzett címen lévő kód nem látszik sosem, a kijelző bal oldalán az eggyel, utána a kettővel, majd a hárommal kisebb címen lévő utasításkód látható, tehát a program olvasása jobbról balra történik. Részben összevont billentyűkód-tárolású gép lévén az F váltóbillentyűvel hívható műveletek kódjai egyetlen programlépést foglalnak el, de a billentyűkombinációkhoz tartozó kódok sajnos a huzalozást követik, nyoma sincs a megszokott sor-oszlop kombinációkhoz. A programszerkesztés gombjai a következők:

• ШГ→ - a programtárban egy lépéssel előbbre lép, a kijelzés is ezt követi.
• ШГ← - a programtárban egy lépéssel visszalép.
• K НОП - az aktuális címre egy üres (NOP - No Operation, Nyet Operacii) utasítást tárol el.

A programból törölni csak a NOP utasítás elhelyezésével, vagy a gép kikapcsolásával tudunk.

A program végén az С/П gomb megnyomása is szükséges.

Kód	Billentyű
0	F Вx
00..09	0..9
0-	.
0L	/-/
0C	БП
0R	Сx
0E	↑
10	+
11	-
12	×
13	÷
14	x↔y
15	F 10x
16	F ex
17	F lg
18	F ln
19	F arcsin
1-	F arccos
1L	F arctg
1C	F sin
1R	F cos
1E	F tg
20	F π
21	F √
22	F x2
23	F 1/x
24	F xy
25	F ROLL
40..4E	П azonosító
50	С/П
51	БП
52	В/О
53	ПП
54	K НОП
57	F x≠0
58	F L2
59	F x≥0
5-	F L3
5C	F x<0
5L	F L1
5R	F L0
5E	F x=0
60..6E	ИП azonosító
70..7E	K x≠0 azonosító
80..8E	K БП azonosító
90..9E	K x≥0 azonosító
L0..LE	K П azonosító
R0..RE	K ИП azonosító
C0..CE	K x<0 azonosító
E0..EE	K x=0 azonosító
-0..-E	K ПП azonosító

Ugrási utasítást a БП gombbal helyezhetünk el a programban, de АВТ üzemmódban is használható, ha nem a 00. címtől szeretnénk elindítani a programunkat. Az ugrási cím megadása a szokásos módon történik: be kell billentyűznünk a cím két számjegyét a számbillentyűkkel. Pl. a 12. címre történő ugráshoz a БП 1 2 billentyűk lenyomása szükséges, mely két lépést foglal le a programban. Ez a kijelzőn 12 51 sorrendben jelenik meg.

Feltételes elágazás programozásához négyféle utasítás használható, ezek az X regiszter és a 0 szám viszonyát vizsgálják: pl. az F X<0 a negatív X értékekre ad igaz eredményt. Az utasítások működése pont a fordítottja a megszokottnak: ha a feltétel igaz, a program futása a következő utáni utasítással folytatódik, és ha hamis, akkor történik meg az ugrás az utasítás után bebillentyűzött címre.

Ezen felül a gép még ismer négy utasítást, mely ciklusok szervezésére szolgál. Ezek az F L0 .. F L3 billentyűzéssel programozhatók, és végrehajtásukkor az adott számú (0..3) memóriaregiszter tartalmát eggyel csökkentik és megvizsgálják, hogy az így kapott eredmény nullával egyenlő vagy sem. Ha nem egyenlő, akkor az utasítás után megadott címre történik ugrás, ha viszont egyenlő nullával, akkor a ciklusból kilépve, az utasítást követő utasítással folytatódik a program végrehajtása.

Szubrutinok írására is van mód, ezekre való ugrás a ПП és a fentebbihez hasonlóan megadott cím billentyűzésével idézhető elő. A szubrutinok végét a В/О utasítással kell megjelölni, mely visszatér a szubrutint hívó utasítás utáni címre. 5 szint egymásbaágyazása lehetséges.

Indirekt címzés

A számológép indirekt címzésre is képes a memóriaműveletek és az ugrási utasítások használatával. A 14 memóriaregiszter bármelyikét felhasználhatjuk, de ebből az első hét (0..6 számúak) speciális célokra használható. Az indirekt címzés a K billentyű használatával történik, és célja az, hogy a művelet után megadott számú memóriaregiszterben tárolt címmel történik az előírt művelet. Fontos, hogy minden indirekt művelet egyetlen programlépést foglal le.

A K П után lenyomott azonosítójú memóriaregiszterben megadott számú memóriaregiszterbe történik az X regiszter tárolása.
A K ИП után lenyomott azonosítójú memóriaregiszterben megadott számú memóriaregiszter tartalma kerül az X regiszterbe, valamint kijelzésre.
A K БП után lenyomott azonosítójú memóriaregiszterben megadott számú programcímre történik ugrás. Ugyanígy működik a szubrutinra történő indirekt ugrás a K ПП, a feltételes elágazási utasítás a K és valamelyik feltételes utasítás billentyűjének lenyomásával.

Fontos, hogy a megadott számú regiszterben lévő adat esetleges törtrésze elvész, az egészrész adja meg az indirekt címet. Ezen felül a regiszter tartalma az értéktelen nullákkal is feltöltésre kerül, 8 számjegy hosszúságban. Tehát, ha a 8. számú memóriaregiszterben 5.14 értéket tároltunk el, a K ИП 8 lenyomásra a 8. számú regiszter tartalma 00000005-re változik, a kijelzőn pedig megjelenik az így címzett 5. memóriaregiszter tartalma.

Az első négy (0..3 számú) memóriaregiszterek tartalma indirekt címzés esetén előbb eggyel csökken, majd az így kapott számot használja a gép a címzéshez. A 4., 5. és 6. számú memóriaregiszterek tartalma pedig eggyel nő. Tehát ha az 1. memóriaregiszterben 25-öt tároltunk, a K БП 1 utasítás hatására az 1. memóriaregiszter tartalma eggyel csökken (00000024 lesz), majd erre a 24. címre történik ugrás.

A program futtatása

A programozási módból az F АВТ billentyűkkel tudunk kilépni.

A program indítása az aktuális programmutatótól az С/П gombbal történik. Egy adott címre ugyanúgy tudunk ugrani, mint ahogy a БП utasítás programozásánál láttuk. A 00. címre a В/О gombbal könnyen visszaugorhatunk.

Különlegességek

A típus különösen érdekes abból a szempontból, hogy a hibajelzés nem blokkolja a további billentyűzéseket, ezáltal igen érdekes kijelzéseket lehet előidézni különböző műveletekkel.