A Híradástechnika Szövetkezet számológépei

---

Bevezető

A szövetkezet emblémájával egyre ritkábban találkozhatunk, jó ideje eltűntek a budapesti metróban felszerelt kameráik, széles választékban gyártott műszereik nagyrészét is lecserélték már, az iskolai számítástechnika elterjesztésében nagy szerepet játszó HT-1080Z iskolaszámítógépek is - jó esetben - vitrinbe kerültek. Fő profiljuk mindig is híradástechnikai műszerek tervezése és gyártása volt, azonban a hetvenes években nagy szerepük volt abban, hogy hazánkban elterjedhettek a zsebszámológépek. Abban az időben csak az Elektronikus Mérőműszerek Gyára (EMG) gyártott saját tervezésű, de főként tőkés alkatrészeket felhasználó asztali kalkulátorok mellett zsebszámológépet – HUNOR 86-os típus 1976-ban. A hazai gyártásból kimaradó típusokkal való ellátottságot, kisebb-nagyobb mértékben külföldi, nagyrészt tőkés behozatalból biztosították, ám a felmerült igényeket nemigen tudták kielégíteni: a párezer darabos esetenkénti import csak tűzoltó jellegű lehetett.

Története

1951. november 14-én tartották a Híradástechnikai Műszerkészítő KTSz. alapító közgyűlését a zuglói Telepes utca 88. szám alatt. Eleinte fa- és bőrnedvességmérő műszereket, voltmérőket, oszcilloszkópokat készítettek. 1956-ban a szövetkezet is átalakuláson ment keresztül – fő profiljuk a TV-műszerek készítése lett. 1961. január 1-jével a szövetkezet egybeolvadt a Görgőkészítő KTSz-szel, és telephelyük átköltözött a VII. kerületi Csengery utca 28. szám alá – ez a cím szerepel a zsebszámológépek kézikönyveiben is. A hatvanas években már ipari televíziós (CCTV) készülékek és műszerek gyártásával is foglalkoztak. 1980. márciusában a központi székhelyük a XI. kerületbe, a Temesvár utca 20. szám alá került, és így a szövetkezet több, szétszórtan elhelyezkedő telephelyét fokozatosan felszámolhatták.

1973-tól 1985-ig, az utolsó számológép-sorozattal bezárólag százezres darabszámban adtak el a különböző típusú számológépeikből. Tekintsük át röviden ezeket:

Számológépek

A hetvenes évek elején hihetetlen mértékű fejlődés volt tapasztalható a számolás-gépesítés terén: az asztali, írógép-méretű kalkulátorok évek alatt zsebméretűvé zsugorodtak, köszönhetően a műszaki fejlesztések és találmányok egyre kisebb helyigényének és áramfelvételének. A hazai ipar — több okból kifolyólag — nem volt képes felzárkózni arra a színvonalra, hogy ilyen készülékeket teljesen saját fejlesztés eredményeként gyártani legyen képes, ezért döntöttek úgy, hogy részben tőkés import alkatrészekből szerelnek össze számológépeket — ld. EMG HUNOR sorozat 1973 utáni modelljei. A nagyvállalati irányítás és a minisztériumi engedélyezések rugalmatlansága révén a kifejlesztett típusok nagy részét nem tudták gyártásba venni, azoknak a típusoknak az ára, amelyeket viszont sikerült sorozatban készíteni, sokkalta magasabb volt a külföldi, hasonló típusokénál. Ekkor még évekig nem lehetett szó arról, hogy kész számológépeket importáljanak és forgalmazzanak olyan mennyiségben, amilyenre kereslet volt.

A Híradástechnika Szövetkezet más utat választott: tőkés típusok hazai összeszerelését vette tervbe. Először az amerikai Bowmar-Ali Inc. kanadai leányvállalatával kötött megállapodás alapján kezdődött meg négy alaptípus, a K-831-es, K-86-os és K-106-os típusú zsebszámológépek és az A-100-as asztali kalkulátorok összeszerelése. Ezek eredetileg a Bowmar MX50, 901B, 901D, illetve 904-10 típusai voltak. A zsebszámológépek hátoldalán rövidített kezelési utasítást találunk, ezen kívül magyar nyelvű használati útmutatóval, majd a HT—Mikrolin kooperáció kiépítése után hazai gyártású hálózati adapterrel/töltővel szállították őket. Ezek a gépek aritmetikai logikát használtak, az A-100-as kivételével LED kijelzővel szerelték őket – áramellátásukról pedig 3, ill. 6 db beépített NiCd akkumulátor gondoskodott, amelyről a gépek 3-5 órán át voltak képesek üzemelni. A gépeket az 1973-as tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be (a két cég és a Metrimpex külkereskedelmi vállalat tervezett közös vállalatának nevével fémjelzett „HírBow” standon), és igen nagy sikert arattak, a tervezett gyártási mennyiséget jóval meghaladó érdeklődés jelentkezett nemcsak belföldről, de több szocialista országból is. Érdekesség, hogy ugyanezen a BNV-n jelent meg a Hewlett-Packard cég az első tudományos zsebszámológépével, a „legendás” HP-35-ös típussal – természetesen a kettő nem csak az árszínvonalban különbözött egymástól. Az első évben 5 000 db gép összeszerelését végezték el Budapesten.

1974-ben jelent meg az első, algebrai logikát használó számológép: a K-832-es, illetve az első tudományos számológép, a TK-835-ös. Ezek voltak a Bowmartól licenszelt utolsó szériák. Az amerikai cég, amely a maga idejében a legnagyobb számológép-gyártók közé tartozott, ezidőtájt már nem tudott versenyezni azokkal a nagyvállalatokkal, akik saját maguk tudták előállítani a gépek főbb alkatrészeit (főleg a MOS-LSI integrált áramköröket), így csődbe jutott. A HT balatonlellei üzemében a szállítási késedelmek és elmaradások miatt már több alkalommal le kellett állni a gyártással, ám ekkor mérföldkőhöz érkeztek: a Híradástechnikának új külföldi partner után kellett néznie.

A Bowmar típusokat eleinte nem csak a hazai piacra szánták, nagyobb számban kerültek exportálásra Csehszlovákiába is. Ezek annyiban tértek el a „belföldi” gépektől, hogy hátoldalukon az eredeti, angol nyelvű kezelési utasítás volt megtalálható. A jóval korábban aláírt külkereskedelmi szerződések kötöttségei miatt, a K-832-es modell K-831-1 típusszámon került exportra. A későbbiekben, a hazai igényekkel való szembesülés után az exportról lemondtak, és kizárólag a belföldi forgalmazásra tértek át. Mindazonáltal a hazai keresletet - mely évi 30-40 ezer gépre támasztott igényt - még jó ideig nem tudták kielégíteni.

1975-ben két típus jelent meg – ezekben közös volt, hogy az amerikai General Instrument cég áramköreit használták: a TK-891-es tudományos és az egyetlen saját tervezésű gép, a K-841-es memóriával rendelkező, alapműveletes típus volt. Az év végén megállapodtak az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárával a párhuzamos fejlesztések kiküszöböléséről, így ezután a HT már csak tudományos zsebszámológépek gyártásával foglalkozott.

1976-ban már az amerikai National Semiconductor félvezetőgyártó saját tervezésű és gyártású számológépeit szerelték össze a HT-nál. A tudományos számológép (TK-1023), és programozható változata (PTK-1023) fordított lengyel logikájú volt, csakúgy, mint az utód, a TK-1024-es – amely már joggal volt nevezhető „komoly” számológépnek. Előbbiből — a korábbi szériákhoz képest — igen nagy mennyiséget (25 ezer darabot) sikerült gyártaniuk, utóbbi pedig talán a legkedveltebb és legmegbízhatóbb HT számológépnek számított.

1977-ben már algebrai logikájú, számos beépített funkcióval rendelkező, 72 lépésig programozható típussal jelentek meg: a PTK-1072-es eredetileg egy Commodore modell volt. Az eredetivel párhuzamosan, 1979-ben az APF-változatot is forgalomba hozták, melyből készült nem programozható típus is. Ezek voltak az első olyan típusok, amelyeknek használatát – mintegy a számítástechnika-oktatás kezdetleges formájában, középiskolákban oktatni kezdték. Ez a hagyomány a már Texas Instruments eredetű, 1980-tól gyártott PTK-1050-es géppel folytatódott.

A legkomolyabb programozható számológép az 1978-tól kisebb, majd 1983-tól nagyobb számban gyártott, szintén Texas Instruments eredetű PTK-1096-os volt – ez már mágneskártya-olvasóval rendelkezett, így nem kellett minden egyes bekapcsoláskor bepötyögni a használt programot. Opcióként KA-100-as típusú hőnyomtatóval volt kiegészíthető. Ezt a típust előszeretettel alkalmazták a legtöbb hazai egyetemen, kutatóintézetekben, tervező- és iparvállalatoknál, termelőszövetkezeteknél.

1978-79-ben megpróbálkoztak egy szovjet típus összeszerelésével is (PTK-1060), de az addig gyártott gépekhez képest mind szolgáltatásaiban, mind használhatóságában, nemkülönben minőségében is alul maradt, így a további együttműködésről lemondtak.

1983-ban a SHARP cég licensze alapján kezdték meg a PTA-4000-es, 3,5 kbájt memóriájú, programozható zsebszámítógép végszerelését a Híradástechnikánál. A BASIC nyelven programozható készülékhez négyszínű nyomtató (tulajdonképpen plotter), és kazetta-interfész (KA-160) tartozott. 1985-től 20 kbájtosra bővített változatát (PTA-4000+16) árulták, amely nagyobb tárkapacitását egy HT fejlesztésű és gyártású bővítőkártyának köszönhette.

1985-ben álltak le a különféle zsebszámológépek gyártásával, miután a külföldi típusok egyre csökkenő áraival nem lehetett tovább versenyezni. Az utolsó két zsebszámológép a PTK-1050-nel nagyrészt azonos, de korszerűbb, folyadékkristályos kijelzővel rendelkező változata volt, a TI-57 LCD és a TI-57-II.

A majdnem két tucatnyi változatban készült HT számológépek eredete, az azokba fektetett vélt vagy valós hazai munka mértéke mindig érdekes vitatéma volt, ugyanis a későbbi típusok hátoldalán angol nyelvű feliratok, és ezektől igencsak elűtő magyar nyelvű, jellemzően fém gyári címkék voltak láthatók; több változat címkéi alatt az eredeti gyártó és típusjelzés is megtalálható volt, többé-kevésbé lecsiszolva. Sőt, a TK-1024-es széria dombornyomott NS logója a számológép bal felső sarkában érintetlenül maradt. Álljon itt egy idézet a Híradástechnika Szövetkezet története c. könyvből: „ […] Az itt vázolt program nem saját fejlesztés eredményeként valósult meg (kit formában vásárolt egységek összeszerelését végeztük), de az tény, hogy az egész fejlődési folyamat a négy alapműveletes kalkulátortól a professzionális személyi számítógépig – a szövetkezeten belül, közvetlenül végigkövethető volt, hihetetlenül sok információt és tapasztalatot szolgáltatott szakembereink számára.”

Típus	Év	Jelleg	Számjegy- kapacitás	Logika	Memória	Kijelző	CPU
K-83*	1973	zseb	8	aritmetikai	-	LED	Texas TMS0103NC
K-86	1973	zseb	8	aritmetikai	-	LED	Texas TMS0103NC
K-106	1973	zseb	10	aritmetikai	-	LED	Texas TMS0107NC
K-831	1973	zseb	8	aritmetikai	-	LED	Rockwell 15332PC
A-100	1973	asztali	10	aritmetikai	-	Panaplex II	Texas TMS0107NC
K-106 P	1974	zseb	10	aritmetikai	-	LED	Texas TMS0127NC
TK-835	1974	tud. zseb	10+2	algebrai	1	LED	MOS MCS2525-001 + MCS2526-001
K-832 (K-831-1)	1974	zseb	8	algebrai	-	LED	WDC LC1552B
TK-891	1975	tud. zseb	8/5+2	algebrai	1	LED	GI C-596-1
K-841	1975	zseb	8	algebrai	1	LED	GI C-594
TK-1023 (TK-891-1)	1976	tud. zseb	8+2	RPN	1	LED	NSC MM5758N
PTK-1023	1976	prog. tud. zseb	8+2	RPN	1	LED	NSC MM5758N + MM5766N
TK-1024	1977	tud. zseb	10+2	RPN	3	LED	NSC MM5782N + MM5751N
PTK-1072	1977	prog. tud. zseb	8+2	algebrai	10	LED	MOS MPS7530-201 + MPS7543-001A
PTK-1096	1978	prog. tud. zseb	10+2	AOS	100	LED	Texas TMC0501E
PTK-1060	1979	prog. tud. zseb	8+2	RPN	8	LED	K145IK501P + ..502P + ..503P
PTK-1072-1	1979	prog. tud. zseb	8+2	algebrai	10	LED	MOS MPS7530-201 + MPS7543-001A
TK-1072-1	1979	tud. zseb	8+2	algebrai	10	LED	MOS MPS7530-201
PTK-1030	1980	prog. tud. zseb	8/5+2	AOS	8	LED	Texas TMC1503
PTK-1050	1980	prog. tud. zseb	8/5+2	AOS	8	LED	Texas TMC1501NL
TI-57 LCD	1984	prog. tud. zseb	8/5+2	AOS	8	LCD	Texas TP0456NL + CD4555BNL
TI-57-II	1985	prog. tud. zseb	8/5+2	AOS	8	LCD	Texas CD4572BN2 + CD4555BN2

Szakirodalom

• A Híradástechnika Szövetkezet története. Híradástechnika Szövetkezet, Bp., 1990. 293 p.
• Németh Károly: A Híradástechnika Szövetkezet számológépei. In: Híradástechnika 1980/10. 367-373. p.

A Híradástechnika Szövetkezet számológépei

1. rész: A HírBow számológépek (K-83/831/832, K-86, K-106/106P)
2. rész: Az első tudományos számológépek (K-835, K-891)
3. rész: A fordított lengyel logikájú gépek (TK-891-1, TK-1023, PTK-1023, TK-1024)
4. rész: A PTK-1072-es programozható számológép-család (PTK-1072, TK-1072-1, PTK-1072-1)
5. rész: A TI-57 család (PTK-1050, TI-57 LCD, TI-57-II)
6. rész: A legtöbbet tudó HT számológép, a PTK-1096-os
7. rész: A PTA-4000-es zsebszámítógép (PTA-4000, PTA-4000+16)
Különlegességek: az egyetlen házi fejlesztés (K-841)
Különlegességek: a szovjet-magyar barátság jegyében (PTK-1060)
Különlegességek: az elfeledett PTK-1030-as típus